GyIK

GYIK vagyis Gyakran Ismételt Kérdések

A waldorf állami vagy magániskola itt Csíkszeredában?

A világ többi részében a waldorf vagy Steiner iskolák magániskolaként működnek, a szülők sokat fizetnek azért, hogy a gyerekeik ezzel a pedagógiával tanulhassanak.

Például az angliai Bristol Steiner Iskolába 626 angol font a 9-10-as diákok számára, és 606 angol font az 1-8-es diákok számára a HAVI iskolai díj, az éves tandíj tehát 7512 angol font, illetve 7275 angol font.

Vagy például a magyarországi Csillagberek Waldorf Iskolába a beiratkozási díj egy egyszeri 65.000 forint és utána a tandíj havi 40.000 forint/gyerek.

Ezekkel ellentétben Romániában a waldorf oktatás az állami oktatás része!

Így Romániában a waldorf osztályba járásért NEM KELL TANDÍJAT FIZETNI, a pedagógust a többi állami iskolához hasonlóan az iskola, mint munkaadó fizeti.

A román Tanügyminisztérium külön tantervet fogad el az alternatív oktatásban tanulók számára, mely igazodik annak az alternatívának a sajátosságaihoz. Például a 2014. évi 4825-ös Tanügyminisztériumi Rendelet szabályozza a 0-2 osztályok waldorf tantervét.

KMKinga

Mitől függ, hogy indul-e waldorf osztály?

Romániában bármelyik állami iskolában lehet waldorf módszerrel oktatni, ahol

a) kerül elegendő gyerek, akinek a szülei ezt kérik

Városi környezetben minimum 20 gyerek szükséges a Hargitai Tanfelügyelőség elvárásai alapján, Kolozsváron pl, mivel a magyar ott kisebbség, ennél sokkal kevesebb is elegendő.

b) van megfelelően képzett pedagógus

Bármely, a Román Waldorf Federáció által elismert waldorf képzés megfelel. Romániában magyar nyelvű waldorf pedagógus képzést jelenleg a Kolozsvári Waldorf Iskola szervez (www.waldorf-cluj.ro) vagy a Székelyudvarhelyi waldorf kezdeményezés szervezésében Székelylengyelfalván a solymári Waldorf Pedagógiai Intézet (andrasedina@gmail.com)

c) beszerzik a szükséges engedélyeket az alternatív oktatási formára

  • az iskola vezetőtanácsa, a szülők kérése alapján, megszavazza az induló osztályt
  • a tanfelügyelőség elvi beleegyezése
  • a bukaresti CNAE engedélye

 

d) az iskola biztosít tantermet (ehhez általában szükséges a polgármesteri hivatal elvi beleegyezése)

Ezt úgy szoktam nevezni, hogy mind a 4 lábnak állnia kell, vagyis ennek a 4 feltételnek teljesülni kell, ahhoz, hogy elkészüljön az asztal, létrejöjjön az osztály.

KMKinga

Mi  történik, ha át kell váltani hagyományos iskolába?

Költözés, vagy ha pl. nem indul felsőbb évfolyam, vagy egyéb okok miatt, megtörténhet, hogy egy bizonyos pillanatban valaki hagyományosba megy át. Még a waldorf iskola választása előtt felmerül az aggály, hogy vajon hogyan fogja viselni ezt az esetlegesen szükségessé váló váltást a gyerek, megéri-e, hogy itt kezdje el, ha később át kell szokjon egy másik rendszerbe?

Erre azt szoktam mondani, hogy nem mindegy, hogy egy vékony facsemetét, vagy egy megerősödött fát teszünk ki egy nagy viharnak J Vagy másképp, amiért tudjuk, hogy később mindenfélét enni fog a gyerek, nem mondjuk azt neki, hogy most akkor nem kapsz anyatejet/tápszert, mert később úgyis át kell szokj más ételre, hanem azt adjuk neki, ami akkor pont jó neki!

A váltás, ha már elkerülhetetlen, természetesen megoldható. A pedagógus a waldorfban szokásos szöveges értékelést átkonvertálja jegyekké, és a gyereket a szokásos transzfer eljárással át lehet íratni hagyományos osztályba. A tapasztalatok alapján a váltások egy-egy szakasz lezárásakor a legkönnyebbek, tehát 4. vagy 8. osztály végén, és egy 2-3 hónapos akkomodációs időszak után a gyerek megszokja, hogy a hagyományosban másképp van.

Amúgy melyikünknek nem volt óriási váltás a szeretett tanítónéni/bácsi helyett a nagy épület, a sok tanár ötödikben? 🙂

A hagyományosból waldorfba való váltás szokott nehezebb lenni, mert minél később történik ez meg, annál nehezebben szokja meg a gyerek, hogy önállóan gondolkozzon és dolgozzon.

KMKinga

„Mivel nálunk lelkileg egészségesek maradhattak, kreativitásuk, érdeklődésük a világ iránt élő maradhatott, tettrekészségük megerősödhetett, jól elboldogulnak más rendszerben is. Azonban megszenvedik – mint egyébként minden más, „hagyományos” diák, csak esetleg élesebben, morális dilemmaként is – a hazai oktatás negatív aspektusait: a csalás – puskázás, másolás – szinte mindennapos jelenlétét, az alapos munka lehetetlenné tételét a túlzsúfolt tanrenddel, a túlteoretizált, egymástól független tantárgy által sugallt széteső, összefüggések nélküli világképet; a korai, egészségtelen szakosítást” – véli László Áron.

 

Fognak-e tudni érettségizni és egyetemre felvételizni a waldorf iskolások?

A romániai waldorf oktatás az állami iskola keretén belül működik. Ebből a szempontból ugyanolyan állami osztály, mint a többi, diákjait ugyanazoknak az országos vizsgáknak vetik alá, mint bármely más diákot, illetve a diploma teljesen egyenértékű a más állami osztályokban tanulók okleveleivel (a 2011. nov 3.-i 782-es számú Hivatalos Közlönyben leközölt 5571/2011-es számú tanügyminisztériumi rendeletével jóváhagyott A preuniverzitáris alternatív oktatás működési és szervezeti szabályzatának 45.  §-a alapján). Egyszerűen ez egy másik, teljesen hivatalos MÓDja annak, ahogy a gyerekeket hatékonyan lehet tanítani.

A több mint kilencven éve működő Waldorf-iskolákból kikerülő diákok kimondottan sikeresek a továbbtanulásban és a legkülönbözőbb szakmákban. Például Németországban, ahol a legtöbb ilyen iskola működik, a felsőoktatási intézmények nagyra becsülik a Waldorf-iskolákból kikerülő tanulókat, mert nemcsak intellektuális képességeik, de kreativitásuk, a folyamatokban való gondolkodásuk, a csoportmunkára való készségük is kimagasló.

Mivel a waldorf osztályok nem felvételiztetett osztályok, ahová csak a különösen jó képességűek kerülnének be, a spektrum széles, mindenféle gyerek jelen van.

Enne ellenére építész, orvos, pszichológus, informatikus – ilyen és ehhez hasonló szakmájuk is lesz a waldorf végzősöknek.

Míg 2011-ben a sikeresen érettségizők országos hányada 45,72% volt, addig a Waldorf iskolában tanuló diákok Temesváron 93%-os, Iasi-ban 84%-os, Bukaretben 75%-os átmenési arányt értek el.

2012-ben az országos átmenési arány az érettségin 44,02 százalékos volt, Iasi-ban  pedig a waldorf iskola diákjainak 90,90 százaléka vizsgázott sikeresen (www. Waldorf-iasi.ro/Revista.aspx 2012 októberi újság 1. oldala)

A gyerekek jobban teljesítenek tudományos szempontból, mint a hagyományos rendszerben végzettek. A mi iskoláink a fizikai és lelki egészségüket is jobban megalapozza. Azt mondhatjuk összességében, hogy a „waldorfosok” életútja sikeres. – mondja Christopher Clouder, az európai Waldorf-szövetség elnöke.

„A több mint kilencven éve működő Waldorf-iskolákból kikerülő diákok kimondottan sikeresek a továbbtanulásban és a legkülönbözőbb szakmákban. Például Németországban, ahol a legtöbb ilyen iskola működik, a felsőoktatási intézmények nagyra becsülik a Waldorf-iskolákból kikerülő tanulókat, mert nemcsak intellektuális képességeik, de kreativitásuk, a folyamatokban való gondolkodásuk, a csoportmunkára való készségük is kimagasló.”

 

Mit jelent az epochális tanítás?

Az epocha görögül korszakot jelent. A Waldorf-iskolában a tanítás első két órájában több héten keresztül egy tantárggyal foglalkoznak a diákok. Például – általában – három héten keresztül történelem-, majd újabb három hétig fizika óráik vannak, s így sokkal mélyebb kapcsolatot alakítanak ki az egyes területekkel. Bizonyos alapkészségeket, mint például a számolás, főtanításon kívül, szakórákon is gyakorolják. A reggeli főoktatás alatt változatos tevékenységek során jutnak el a diákok a tanárral közös munkát végezve a szükséges tananyag elsajátításához. Elsődleges cél, hogy a diák a tanulnivalót ne magolás útján, hanem sokkal inkább saját élményei alapján sajátítsa el, az így megszerzett tudás ugyanis sokkal mélyebb és tartósabb lesz, mint egy akármilyen tankönyvből kimazsolázott adathalmaz. Ennek érdekében van jelen a Waldorf-iskolában a művészettel nevelés módszere is, hiszen tudományos kutatások is bebizonyították, hogy a művészetek segítségével elsajátított tudás sokkal tovább az aktív memória része marad, mint amit száraz tényanyagként tanul meg az ember.

Igaz az, hogy a Waldorf-iskolákban nem használnak tankönyveket?

Tankönyveket az érettségiig szinte kizárólag idegen nyelvekből használnak a tanórákon, a többi tantárgy „tankönyveit” az órán elhangzottak és a tanórákon kívüli, otthoni, illetve könyvtári kutatásaik alapján készítik el a diákok, saját kezűleg. Ennek a neve epochafüzet, ami abba belekerül, azt a tanár ellenőrzi, a diákkal kijavíttatja az esetleges hibákat, így a végeredmény egy olyan füzet lesz, amit a dolgozatokra, felelésekre, majd később az érettségire készülvén, ha a diák elővesz, abban azt fogja találni, amit az érettségire tudnia kell.

 

Mi a fő különbség a Waldorf-iskolák és a többi iskola között?

A Waldorf-pedagógián alapuló oktatás egyenlő hangsúlyt fektet a gyerekek és az ifjak értelmi, művészi, gyakorlati és szociális képességeik fejlesztésére. A diákok első osztályos koruktól két idegen nyelvet tanulnak. A lányok és fiúk egyaránt kötnek, varrnak a kézimunkaórákon, és kalapálnak, reszelnek, csiszolnak a kézműves órákon. Az osztályok minden tanév végén egy-egy színdarabot adnak elő. A nyolcadik és a tizenkettedik év végén egy általuk választott témában mélyülnek el egyénenként, s annak előadására elméletben és gyakorlatban egyaránt készülnek. Gimnáziumi éveik alatt évente más-más, mezőgazdasági, erdészeti, üzemi és szociális gyakorlatokon vesznek részt a diákok. Ezek során nem a konkrét szakma megtanulása a fő cél, hanem az egyéni képességek életszerű gyakorlása.

Igaz, hogy a Waldorf-iskolákban nincs jegyekkel való osztályozás?

Részben igaz, hogy a Waldorf-iskolák lemondanak az osztályzásról. Az ellenőrzés és az értékelés személyre szabott. A tanárok nem elégednek meg a számjegyekkel, hanem minden egyes diákkal olyan kapcsolatot alakítanak ki, amely lehetőséget teremt arra, hogy személyre szabott szöveges értékeléssel illessenek minden dolgozatot, feleletet, házi feladatot. Így a diák is és a szülő is pontosabb képet kap arról, hogy pontosan holt tart a diák a tananyagban, miben kell még fejlődnie, miben nyújtott igazán szép teljesítményt, és hasonlók. Az év végi bizonyítványban az egész évi fejlődést elemzik – tantárgyanként, de a személyiség tükrében, hiszen a tudás fokánál sokkal többet mond a gyermek egész egyéniségének alakulása.

Mi ösztönzi a gyerekeket a tanulásra?

Mivel a Waldorf-pedagógia a gyermek életkori sajátosságait veszi figyelembe, az érdeklődés felkeltése a tanultak átélésén keresztül sokkal egyszerűbb, mint az bármely retorzió fenyegetettségének árnyékában lenne. A gyerekek – az esetek többségében – határozottan élvezik a tanulásnak ezt a formáját. Tehát van motiváció, csakhogy az nem egy érdemjegy megszerzésére irányul, ezért a tudás élménye is maradandóbb.

Forrás: Csillagberek Waldorf Általános Iskola és AMI, http://csillagberek.hu/iskola/